zsúptető - Magyar Néprajzi Lexikon /

Készítéséhez kézzel csépelt rozsszalmát használtak fel, amelyet a fedés megkezdése előtt kisebb csomókba kötöttek (zsúp, zsupp, zsúf). A készítés technikája ...

melltű. a mell-, ill. derékrészen elhelyezett női ruhadarabok összeerősítésére szolgáló fémtű, amely többnyire rögzíthetően záródik, vízszintes fekvésben.

ősi nyolcas. nyolc szótagú sorfajta, amelynek ütembeosztása páros és rendszerint felező (két egyenlő szótagszámú sorfélből áll), továbbá páros rímű is ...

szépszülők. szépanya, szépapa. A gyermek viszonylatában általában a nagyszülők nagyszülei. A szépszülőknek a gyermekek szépunokájuk. Néhol a ...

Kaszáscsillag. az Orion csillagkép népi neve. Ismert népi elnevezései: Bírópálca, Három Kaszás; Háromkirály csillagai, Juhászpálca, Kaszacsillag, Kaszások, ...

katonaláda. a bevonuló katona személyi holmija számára készült, kézben hordható, lezárható láda. Felépítését tekintve → asztalosbútor, kivitelezője gyakran ...

véka. régi űrmérték, ill. tárolóedény. Mint űrmértéket főleg búza, rozs, árpa mérésére, mint edényt szemtermények tartására használták. Nagysága vidékenként ...

bocskoros. bocskor készítésével foglalkozó kisiparos. Bocskormetélőnek is hívták. A bocskorosokon kívül vargák és tímárok is varrtak bocskort. Ócska csizma ...

Göncölszekér. az Ursa maior csillagkép első hét csillagának leggyakoribb neve. Számos elnevezése ismert a népnyelvben: angyalok hintója, Benceszekér, ...

prikulics. → csordásfarkas.

repedtsarkú. züllött, durva lány vagy asszony, aki közönséges szavakkal pletykál mások viselt dolgairól; ill. a nemi erkölcs normáit és szokásait megsértő, ...

tréfás → halmozó mese, → gyermekmese; → formulamese jellegét a kisgömböc ismétlődő-gyarapodó mondókája adja meg. Cselekménye: szegény ember ...

köpű, bodon, bödön · TARTALOM · köpülő. köpülés. → köpülő, → vajkészítés.

Sárrét. 1. a Berettyó, a Sebes- és Fekete-Körös alsó folyásának egykori árterülete. ... A Sárrét nagy része beletartozik a → Körösköz névvel jelölt tájba is.

oromzat. szélesebb értelemben az épület rövid oldala, főleg utcára néző vége. Szűkebb értelemben a csonkakontyos vagy nyeregtetős lakóházak utcára néző ...

hideglelés. a → népi gyógyászat általánosan elterjedt betegségelnevezése. A bécsi kódexben a 15. sz.-ban följegyzett változata (hideglelet) óta napjainkig ...

főkötő. csupán asszonyokat megillető, a férjes nőt jelképező, fejet borító öltözetdarab. Rendeltetése szerint különböző anyagokból készült, egy-három darabból ...

Múzeumi Kurír · TARTALOM · műdal. műballada. → ballada.

csűrdöngölő. → legényes, → székely verbunk, → taposóbál.

Nyelét használója faragta, néha rézveret, ólmozás díszítette. – A fokos a 18. sz. elejéig harci eszköz volt. Később is használták önvédelmi fegyverként. A 19. sz.

Egyéb elnevezései: vőfény, vőfér, vőfi, dorozsba. A vőfély tisztség betöltése felkészültséget kíván: tapasztalatot a szervezésben és a → vőfélyversek ismeretét, ...

Néhány kisebb előzmény után az első nagyobb bolgárkertész csoportok a korabeli Mo. déli városai (Nagybecskerek, Arad, Temesvár, Nagyszeben, Baja stb.) ...

köpülés · TARTALOM · kör alaprajzú épület. köpülő. a → vajkészítés egyik eszköze. Századunk elején nálunk olyan fa és cserép köpülők voltak használatosak, ...

A nomád állattartás és település azonban elterjedésterületének jelentős részén különböző mértékben kapcsolódik növénytermesztéshez, de a nomád gazdaság ...

csutora. 1. korong alakú, két oldalán domború fából kivájt üregű, kívül esztergályozott vagy faragott 5–8 literes bor- vagy pálinkatartó edény. Kulacs néven is ...

céhláda. a céhtestületek iratainak, értékeinek és pénzének őrzésére szolgáló, asztalos készítésű → láda, mely a benne összpontosuló értékek révén a céh ...

tiló. a kender és len törésére és tisztítására általánosan használt eszköz (kendertörő). Egykarú emelő módjára működik: az egyik végén csapszeggel rögzített ...

Bergengócia. tréfás földrajzi név (→ Óperencia, → Girgácia), távoli, mesés, a térképen nem szereplő vidéket jelöl. Számos magyarázata közül az a ...

barkók. néprajzi csoport Borsod, Nógrád, Gömör és Heves megye határvidékén. A Sajótól DNy-ra a Zagyva forrásvidékéig a Rima, a Hangony és a Hodos ...

lakodalom. a → házasságkötés szokáskörének legfontosabb eseménysorozata, amelynek keretében maga a házasságkötés megtörténik. Egyéb elnevezései: ...

hántolás. táplálékul szolgáló gabona- és egyéb növényi magvak előkészítő feldolgozása, melynek során eltávolítják a pelyva, ill. héjrészeket. Az újkori hazai ...

kapca. eredetileg rövid szárú, harisnyaféle lábbeli neve, amelyet saruval, papuccsal, bocskorral vagy csizmával viseltek. Anyaga szerint lehetett: bőr, szőrös bőr, ...

Zoborvidék. Nyitra város szomszédságában a Zobor és Gimes hegyek aljában fekvő magyar településcsoport megjelölésére használt tájnév. Ismeretes ...

Szerémség. A Duna és a Száva közötti nagytáj. A Szerémség területe Sirmium központtal már az ókorban értékes kultúrterületté vált. A római birodalom bukása ...

Fehérlófia. mitikus, emberfeletti képességekkel rendelkező → mesehős, ill. a ... A mesehős természetfeletti eredetű, állatanyától: fehér lótól, tehéntől, juhtól, ...

Amint az asszonyt → főkötője; a férfit kalapja kísérte el a koporsóba is. (→ még: kalapdísz) – 2. női fejviselet: A paraszti leány- és asszonyfejvieletet a nemesi ...

... famotívum, életfa, a magyar népművészet leggyakoribb díszítőeleme. ... alaptípusok: 1. felfelé fokozatosan keskenyedő koronájú fa (ciprus-motívum), ... hanem a gótikus-reneszánsz megfogalmazások öröklődtek tovább a népművészetben.

A készítő mesteremberek a szekér minden alkatrészét megnevezik, míg a ... hogy a paraszti szekér részelnevezései is főleg a faalkatrészek nevei sokkal ...

Temesváry Rezső: Előítéletek, népszokások és babonák a szülészet körében Magyarországon (Bp., 1899); Istvánffy Gyula: A borsodmegyei palócok (Ethn., ...

csízió. eredetileg 24 verssorból álló öröknaptár, amelyben minden két sorban egy-egy hónap ünnepeit (a fontosabb névnapokat) jelezték, erősen rövidített ...

cseléd. aki kikötött bérért mezőgazdasági vagy háztartási munkára egész évre elszegődik. Cselédet a középparaszt, a nagygazda, urasági birtok, uradalom ...

... ajtós szekrényke is (kamarás vagy szekrényes vagy tömlöcös vagy medve asztal). A késő reneszánsz, orsósan esztergált lábú (olaszlábas) asztal csak Ny-Mo ...

boronafal. szálfákból, gerendákból épített fal. Lényeges sajátossága, hogy a fal meghatározó elemei vízszintesen egymásra helyezve fekszenek, oldal-, ...

A család kisebb egysége a → rokonságnak, amely több családot foglal magában. A magyar család szó az ószláv cseljad átvétele, eredeti jelentése háznép, ...

A keresztszülők kötelessége, hogy a bábát esetleg megajándékozzák, az egyházi keresztelő költségeit megtérítsék. A keresztanya megajándékozza a ...

paprika (lat. Capsicum annuum): a legjelentősebb mo.-i fűszernövény és az egyik leggyakrabban fogyasztott zöldségféle. Őshazája D-Mexikó, Közép-Amerika ...

Nem tartozott azonban az úrbéri vagyonhoz a jobbágy saját munkájával bozótból, mocsárból, ... 2-án kiadott császári nyíltparancs (úrbéri pátens) szabályozta.

férc, fércelés. 1. a Kalocsa vidéki leánykörtánc elnevezése, jelentésmagyarázata eddig nincs megoldva. Két – lassú és friss – részből áll, a csárdáslépés ...

májusfa, májfa. a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke (→ zöld ág).

buzsáki hímzés. négy (eredetileg horvát és szlovén lakosú) somogyi falu: Buzsák, Tótszentpál, Varjaskér és Táska lakosságának ingekre, párnavégekre és ...

ormánsági viselet. a D-dunántúli öltözetek régies, egyszerű csoportja, mely letűnéséig ilyennek maradt meg (nem parasztosodott el). A férfiak rövid derekú, elöl ...

... alakult ki: a stilizált → életfa, világfa tulajdonképpen termékenység-szimbólum. ... az ún. ciprus-motívumnak az erdélyi népművészetben való meghonosodása ...

kacagány, hátibőr. nyakba akasztható vagy köthető, a hátat borító prémes állatbőr. Szabott és szabatlan formában is viselték. Az előbbit a bőr legszebb háti ...

fiáker, konflis. egy- vagy kétlovas fogatú könnyű → hintó kocsi, amelyet harmónikaszerűen leereszthető ernyővel szerelnek fel. A városokban a legközelebbi ...

A népi hitvilág leggazdagabb, mai napig – legalábbis a szájhagyományozott hiedelemmondákban – legelevenebben élő területe a hiedelmek hagyományos ...

kukoricafosztás, tengerihántás. → munkaszokás. A háznál a betakarítás után összegyűlt kukoricacsöveket ismerősök, szomszédok, rokonok egymást kisegítve, ...

tücsöklakodalom, állatlakodalom: tréfás lakodalmi dal, kántáló ének, → énekelt mese. Cselekménye: A tücsök (pók) a legyet feleségül akarja venni. Különböző ...

Balázs-járás. Balázs-napi (febr. 3.) adománygyűjtő, → köszöntő szokás. A 17. sz.-tól a tanító javadalmának felsorolásában gyakran találkozunk a Balázs-napi ...

2019. dec. 28. ... A bibliai történet – a templomi prédikációk következményeként – meglepő elevenséggel élt még századunk elején is az aprószentek napja ...

lázsiás, lázsia. 1. ezüstpénz, mely a 18. sz. végén és a 19. sz. elején Mo.-on is forgalomban volt. – 2. Női → nyakék, melyen ezüstpénz vagy más, sokszor a ...