zsúptető - Magyar Néprajzi Lexikon /

Készítéséhez kézzel csépelt rozsszalmát használtak fel, amelyet a fedés megkezdése előtt kisebb csomókba kötöttek (zsúp, zsupp, zsúf). A készítés technikája ...

tiló. a kender és len törésére és tisztítására általánosan használt eszköz (kendertörő). Egykarú emelő módjára működik: az egyik végén csapszeggel rögzített ...

cseléd. aki kikötött bérért mezőgazdasági vagy háztartási munkára egész évre elszegődik. Cselédet a középparaszt, a nagygazda, urasági birtok, uradalom ...

Nyelét használója faragta, néha rézveret, ólmozás díszítette. – A fokos a 18. sz. elejéig harci eszköz volt. Később is használták önvédelmi fegyverként. A 19. sz.

ősi nyolcas. nyolc szótagú sorfajta, amelynek ütembeosztása páros és rendszerint felező (két egyenlő szótagszámú sorfélből áll), továbbá páros rímű is ...

oromzat. szélesebb értelemben az épület rövid oldala, főleg utcára néző vége. Szűkebb értelemben a csonkakontyos vagy nyeregtetős lakóházak utcára néző ...

céhláda. a céhtestületek iratainak, értékeinek és pénzének őrzésére szolgáló, asztalos készítésű → láda, mely a benne összpontosuló értékek révén a céh ...

főkötő. csupán asszonyokat megillető, a férjes nőt jelképező, fejet borító öltözetdarab. Rendeltetése szerint különböző anyagokból készült, egy-három darabból ...

Göncölszekér. az Ursa maior csillagkép első hét csillagának leggyakoribb neve. Számos elnevezése ismert a népnyelvben: angyalok hintója, Benceszekér, ...

katonaláda. a bevonuló katona személyi holmija számára készült, kézben hordható, lezárható láda. Felépítését tekintve → asztalosbútor, kivitelezője gyakran ...

csűrdöngölő. → legényes, → székely verbunk, → taposóbál.

barkók. néprajzi csoport Borsod, Nógrád, Gömör és Heves megye határvidékén. A Sajótól DNy-ra a Zagyva forrásvidékéig a Rima, a Hangony és a Hodos ...

Sárrét. 1. a Berettyó, a Sebes- és Fekete-Körös alsó folyásának egykori árterülete. ... A Sárrét nagy része beletartozik a → Körösköz névvel jelölt tájba is.

Amint az asszonyt → főkötője; a férfit kalapja kísérte el a koporsóba is. (→ még: kalapdísz) – 2. női fejviselet: A paraszti leány- és asszonyfejvieletet a nemesi ...

boronafal. szálfákból, gerendákból épített fal. Lényeges sajátossága, hogy a fal meghatározó elemei vízszintesen egymásra helyezve fekszenek, oldal-, ...

Kaszáscsillag. az Orion csillagkép népi neve. Ismert népi elnevezései: Bírópálca, Három Kaszás; Háromkirály csillagai, Juhászpálca, Kaszacsillag, Kaszások, ...

lakodalom. a → házasságkötés szokáskörének legfontosabb eseménysorozata, amelynek keretében maga a házasságkötés megtörténik. Egyéb elnevezései: ...

Fehérlófia. mitikus, emberfeletti képességekkel rendelkező → mesehős, ill. a ... A mesehős természetfeletti eredetű, állatanyától: fehér lótól, tehéntől, juhtól, ...

Néhány kisebb előzmény után az első nagyobb bolgárkertész csoportok a korabeli Mo. déli városai (Nagybecskerek, Arad, Temesvár, Nagyszeben, Baja stb.) ...

A keresztszülők kötelessége, hogy a bábát esetleg megajándékozzák, az egyházi keresztelő költségeit megtérítsék. A keresztanya megajándékozza a ...

köpű, bodon, bödön · TARTALOM · köpülő. köpülés. → köpülő, → vajkészítés.

csutora. 1. korong alakú, két oldalán domború fából kivájt üregű, kívül esztergályozott vagy faragott 5–8 literes bor- vagy pálinkatartó edény. Kulacs néven is ...

Szerémség. A Duna és a Száva közötti nagytáj. A Szerémség területe Sirmium központtal már az ókorban értékes kultúrterületté vált. A római birodalom bukása ...

köpülés · TARTALOM · kör alaprajzú épület. köpülő. a → vajkészítés egyik eszköze. Századunk elején nálunk olyan fa és cserép köpülők voltak használatosak, ...

véka. régi űrmérték, ill. tárolóedény. Mint űrmértéket főleg búza, rozs, árpa mérésére, mint edényt szemtermények tartására használták. Nagysága vidékenként ...

... famotívum, életfa, a magyar népművészet leggyakoribb díszítőeleme. ... alaptípusok: 1. felfelé fokozatosan keskenyedő koronájú fa (ciprus-motívum), ... hanem a gótikus-reneszánsz megfogalmazások öröklődtek tovább a népművészetben.

tréfás → halmozó mese, → gyermekmese; → formulamese jellegét a kisgömböc ismétlődő-gyarapodó mondókája adja meg. Cselekménye: szegény ember ...

kapca. eredetileg rövid szárú, harisnyaféle lábbeli neve, amelyet saruval, papuccsal, bocskorral vagy csizmával viseltek. Anyaga szerint lehetett: bőr, szőrös bőr, ...

Bergengócia. tréfás földrajzi név (→ Óperencia, → Girgácia), távoli, mesés, a térképen nem szereplő vidéket jelöl. Számos magyarázata közül az a ...

melltű. a mell-, ill. derékrészen elhelyezett női ruhadarabok összeerősítésére szolgáló fémtű, amely többnyire rögzíthetően záródik, vízszintes fekvésben.

A nomád állattartás és település azonban elterjedésterületének jelentős részén különböző mértékben kapcsolódik növénytermesztéshez, de a nomád gazdaság ...

hántolás. táplálékul szolgáló gabona- és egyéb növényi magvak előkészítő feldolgozása, melynek során eltávolítják a pelyva, ill. héjrészeket. Az újkori hazai ...

bocskoros. bocskor készítésével foglalkozó kisiparos. Bocskormetélőnek is hívták. A bocskorosokon kívül vargák és tímárok is varrtak bocskort. Ócska csizma ...

Zoborvidék. Nyitra város szomszédságában a Zobor és Gimes hegyek aljában fekvő magyar településcsoport megjelölésére használt tájnév. Ismeretes ...

szépszülők. szépanya, szépapa. A gyermek viszonylatában általában a nagyszülők nagyszülei. A szépszülőknek a gyermekek szépunokájuk. Néhol a ...

... ajtós szekrényke is (kamarás vagy szekrényes vagy tömlöcös vagy medve asztal). A késő reneszánsz, orsósan esztergált lábú (olaszlábas) asztal csak Ny-Mo ...

A készítő mesteremberek a szekér minden alkatrészét megnevezik, míg a ... hogy a paraszti szekér részelnevezései is főleg a faalkatrészek nevei sokkal ...

Múzeumi Kurír · TARTALOM · műdal. műballada. → ballada.

prikulics. → csordásfarkas.

A család kisebb egysége a → rokonságnak, amely több családot foglal magában. A magyar család szó az ószláv cseljad átvétele, eredeti jelentése háznép, ...

Temesváry Rezső: Előítéletek, népszokások és babonák a szülészet körében Magyarországon (Bp., 1899); Istvánffy Gyula: A borsodmegyei palócok (Ethn., ...

hideglelés. a → népi gyógyászat általánosan elterjedt betegségelnevezése. A bécsi kódexben a 15. sz.-ban följegyzett változata (hideglelet) óta napjainkig ...

Egyéb elnevezései: vőfény, vőfér, vőfi, dorozsba. A vőfély tisztség betöltése felkészültséget kíván: tapasztalatot a szervezésben és a → vőfélyversek ismeretét, ...

repedtsarkú. züllött, durva lány vagy asszony, aki közönséges szavakkal pletykál mások viselt dolgairól; ill. a nemi erkölcs normáit és szokásait megsértő, ...

csízió. eredetileg 24 verssorból álló öröknaptár, amelyben minden két sorban egy-egy hónap ünnepeit (a fontosabb névnapokat) jelezték, erősen rövidített ...

buzsáki hímzés. négy (eredetileg horvát és szlovén lakosú) somogyi falu: Buzsák, Tótszentpál, Varjaskér és Táska lakosságának ingekre, párnavégekre és ...

kacagány, hátibőr. nyakba akasztható vagy köthető, a hátat borító prémes állatbőr. Szabott és szabatlan formában is viselték. Az előbbit a bőr legszebb háti ...

paprika (lat. Capsicum annuum): a legjelentősebb mo.-i fűszernövény és az egyik leggyakrabban fogyasztott zöldségféle. Őshazája D-Mexikó, Közép-Amerika ...

férc, fércelés. 1. a Kalocsa vidéki leánykörtánc elnevezése, jelentésmagyarázata eddig nincs megoldva. Két – lassú és friss – részből áll, a csárdáslépés ...

kukoricafosztás, tengerihántás. → munkaszokás. A háznál a betakarítás után összegyűlt kukoricacsöveket ismerősök, szomszédok, rokonok egymást kisegítve, ...

... alakult ki: a stilizált → életfa, világfa tulajdonképpen termékenység-szimbólum. ... az ún. ciprus-motívumnak az erdélyi népművészetben való meghonosodása ...

májusfa, májfa. a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke (→ zöld ág).

lázsiás, lázsia. 1. ezüstpénz, mely a 18. sz. végén és a 19. sz. elején Mo.-on is forgalomban volt. – 2. Női → nyakék, melyen ezüstpénz vagy más, sokszor a ...

Nem tartozott azonban az úrbéri vagyonhoz a jobbágy saját munkájával bozótból, mocsárból, ... 2-án kiadott császári nyíltparancs (úrbéri pátens) szabályozta.

... ha asszony lánynak álmodja magát, disznóval álmodni stb. – Halottal kapcsolatos jelenségekből is következtetnek halálra: pl. ha szeme felpattan: valakire vár ...

Balázs-járás. Balázs-napi (febr. 3.) adománygyűjtő, → köszöntő szokás. A 17. sz.-tól a tanító javadalmának felsorolásában gyakran találkozunk a Balázs-napi ...

A népi hitvilág leggazdagabb, mai napig – legalábbis a szájhagyományozott hiedelemmondákban – legelevenebben élő területe a hiedelmek hagyományos ...

fiáker, konflis. egy- vagy kétlovas fogatú könnyű → hintó kocsi, amelyet harmónikaszerűen leereszthető ernyővel szerelnek fel. A városokban a legközelebbi ...

2019. dec. 28. ... A bibliai történet – a templomi prédikációk következményeként – meglepő elevenséggel élt még századunk elején is az aprószentek napja ...

tücsöklakodalom, állatlakodalom: tréfás lakodalmi dal, kántáló ének, → énekelt mese. Cselekménye: A tücsök (pók) a legyet feleségül akarja venni. Különböző ...